Akartam megint írni, hát itt vagyok! :)

 Kezd kitavaszodni, többet is futok, egyre többet! Büszke vagyok erre, mert egyrészt jó, h kézben tartom saját magam, másrészt, -ez sem kis elégtétel!- jönnek a külső pozitív visszajelzések és megerősítések, az meg kinek nem jönne jól? :)

 Ami nehézség: Edit. Nagyon kedvelem, de mivel Neki ott a két gyerek, kevesebbet tud jönni futni. Most pont nagyon érződik, h kevesebbet edz. Gyorsabb vagyok Nála, és ez zavaró!

 1, Ha lassan futok, nem érzem hatékonynak,

 2, Kifejezetten bosszant, h nem haladok, nem a saját utamat járom!

Valahogy meg kéne Neki mondani, de nem akarom megbántani, tényleg kedvelem!

 Ami kifejezetten JÓÓÓÓ! :

 1, Néha már vannak egész jó kilométereim, érezni a fejlődést!

 2, Vettem egy futóknak tervezett hátizsákot. Új távlatok!!! Csak belepakolom a legszükségesebbeket, és szinte akárhova eljuthatok! Hihetetlen!!! Tegnap pl. kifutottam a Gellért tértől Éváékhoz Téténybe! Mekkora királyság már! Rajtam a hátizsák: száraz ruha, kaja, innivaló, és megyek, kirándulok, élvezem, h futok, hogy ÉN FUTOK, utazom, közben szívom be az energiákat: virágzó gyümölcsfák, napfény, üde színek és a Duna... A világ legnagyobb mázlistája vagyok, BOLDOGAN futok, SZERENCSÉSnek érzem magam! (És igazam is van!)

 3, Kezdek ráérezni egy új futótechnikára: kisebb léptekkel(, de gyorsabban) tudok haladni, jobb perc-eredményekkel, ez még tényleg alakul, de egész bíztató!

  Itt tartok most! Szuperség!!!!!  :)

Jaa! Beneveztem egy csomó eseményre: Vivicitta, Coca-Cola Testébresztő, Velencei tavi bringázás, meg a családot a Vivi és a Coke családi futására! A kiscsajokat is! Csak szokják, szocializálódjanak ebbe a közegbe (is)!!!  :)